A mentálhigiéné, szó szerinti fordításban azt jelenti: lelki egészség. A mentálhigiéné a lelki egészségvédelem tudománya és gyakorlata. Elsődleges célja a lelki egészség megőrzése és fejlesztése.

A segítő beszélgetések előre megbeszélt alkalmakkor, személyesen (vagy szükség esetén online) formában történnek, meghatározott kereteken belül (időkeret, ülések száma, titoktartás, célmeghatározás, stb). Segítő beszélgetés során, klienseimet azon az úton kísérem, hogy jobban megértsék, rálássanak önmagukra, elakadásaikra, kapcsolataikra és kapcsolódásaikra. Az ülések során a kliensek felfedezhetik szorongásaik, félelmeik, problémáik jelen életükben betöltött szerepét és hatását. Rálátást nyernek sémáikra, hiedelmeikre. Klienseket abban segítem, hogy megtalálják saját, számukra legmegfelelőbb megoldást, mely személyes fejlődését segíti. Tanácsot, analízist nem adok segítő beszélgetés keretein belül. Szeretném kihangsúlyozni, hogy súlyos mentális (patológiás) problémák kezelésében nem tudok segíteni, pszichoterápiát nem végzek, nem is végezhetek. Ilyen helyzetek esetén a hozzám fordulót tovább irányítom a megfelelő szakemberhez, aki tud neki segíteni.

A SEGÍTŐ BESZÉLGETÉS MÓDSZERTANI HÁTTERE

Az ülések során, az úgynevezett rogersi (Carl Rogers, a személyközpontú terápiás módszer a humanisztikus pszichológia egyik alapítója, atyja) segítő beszélgetés módszerével dolgozom.

A segítő beszélgetés során a terapeuta (segítő) segíti a kliensét a személyiségében eleve meglévő fejlődési képességek feltárásában, felerősítésében, illetve az erősségei kibontakoztatásával szemben álló akadályok elhárításában. Ennek érdekében a segítő feladata, hogy a kliens növekedését, fejlődését, érettebbé válását elősegítse, úgy, hogy a kliens belső, rejtett értékei a felszínre jöhessenek, kibontakozhassanak, tudatosuljanak, jobban kifejeződhessenek, vagy jobban funkcionálhassanak. Cél az emberi értékek megtalálása, a belső erőforrások feltárása. A személy én- fogalmát és én-fejlődését helyezi előtérbe a segítő beszélgetés.

A segítő kommunikációjára a nondirektivitás jellemző: kérdésfeltevésekkel és érzelmi tükrözéssel sarkallja az egyént arra, hogy önmaga adjon választ a problémájára. A kliens mindeközben megélheti a feltétel nélküli elfogadást, az őszinte odafordulást, azt, hogy lehetősége van kibeszélni gondjait, problémáit. A segítő szerepe, hogy tükörként viselkedjék, amikor az egyén a saját problémáit kutatja, elemzi. Nyitott kérdéseket tesz fel, ezzel segítve a probléma feltárást, kívülről történő rálátását. Ez a speciális kérdezési mód támogatja a kliens önreflexióit is: segít abban, hogy a kliens más szemszögből is rálásson a problémájára, ezzel olyan új megoldási lehetőségek nyílnak meg a számára, amelyeket az addigi egyoldalú megközelítés elzárt előle.

Ez a módszer arra épít, hogy minden egyén megfelelő motivációval és képességgel bír a változásra, és az egyén maga az, aki eldöntheti, hogy itt és most a változás mely iránya a legmegfelelőbb a számára.

Rogers személyiségelmélete

Rogers személyiségelméletében központi szerepet tulajdonít az énképnek. Az énkép lényegében azon érzéseknek, érzelmeknek, attitűdöknek a belső sémája, amelyeket a személy sajátjainak tart. Az énkép kialakulása szociális környezethez kötött, mivel szociális interakcióink révén jön létre, a személy csak a másokkal való összehasonlítás révén tudja megítélni saját értékeit. A "ki vagyok én, milyen vagyok én" kérdésekre a választ a szociális interakciókból érkező visszajelzések révén lehet megtalálni. A személyiség másik összetevője az én-ideál, ez az, akinek az ember látni szeretné önmagát. Azokat az érzéseket, érzelmeket, attitűdöket tartalmazza, melyeket az egyén sajátjának szeretne. A harmonikus személyiség feltétele, hogy az énkép és az én-ideál minél közelebb legyenek egymáshoz, azaz, hogy a személy olyannak lássa magát, amilyen valójában lenni szeretne.

Rogers a teljes embert organizmusnak nevezi. Az organizmus szükségleteinek kielégítésére törekszik, célja az önmegvalósítás. Az organizmus valamilyen módon reagál a környezet ingereire, s ezek a valós reakciók jó esetben összhangban vannak azzal, ahogyan az énkép reagálna az adott helyzetre. Ha valaki azonban folyamatosan az énképének ellentmondóan cselekszik, akkor érzelmi egyensúlya megbomlik, feszültség keletkezik. Az egészséges személyiség rogersi értelmezésben kongruensen cselekszik, tehát én-azonos marad. Probléma abban az esetben következik be, amikor az organizmus nem úgy cselekszik, mint ahogyan azt a személy énképében előrevetíti. Például, ha valaki azt hiszi magáról, hogy ő kiválóan alkalmas egy csoport vezetésére, de a gyakorlatban kiderül, ez nem így van, a csoport nem fogadja el irányítójául, nem tud szervezni. Ilyenkor a személy két dolgot tud cselekedni: vagy az énképét módosítja a helyzetnek megfelelően, vagy a viselkedését változtatja meg. Ha azonban ennek az össze nem illésnek nincs tudatában, akkor védekező mechanizmusok lépnek működésbe, és a személy szorongóvá válik.

A rogersi segítő beszélgetés terápia célja elsősorban az önelfogadás biztosítása. Az üléseknek nincs egységes forgatókönyvük, azok minden esetben egyénre szabott, egyedi megismételhetetlen tapasztalatok.

MI A KÜLÖNBSÉG MENTÁLHIGIÉNÉS SZAKEMBER ÉS PSZICHOLÓGUS KÖZÖTT?

A pszichológus és a mentálhigiénés szakember is segítő tevékenységet végez. A pszichológus egyetemi pszichológia szakon (ami tulajdonképpen bölcsész szak) végzett szakember. Az öt éves egyetemi képzés alatt széleskörű ismereteket szereznek többek között az általános lélektan, fejlődéslélektan, szociálpszichológia és személyiség-lélektan területén. A pszichológus vizsgálatokat végezhet, pszichológiai teszteket vehet fel, de nem gyógyít, és nem írhat fel gyógyszereket. Ami a módszereket illeti, sokféle pszichológiai irányzatot követhetnek, de legtöbbször a probléma vagy a kliens személye határozza meg, hogy melyiket célszerű alkalmazni. A mentálhigiénés szakember is rendelkezik egyetemi diplomával, s ezen eredeti szakterületére építve végezte el a mentálhigiénés szakképzést. Az eredeti szakterületén szerzett tudását, tapasztalatát és kompetenciáit ötvözi a mentálhigiénés többlettudással. Egy felkészült mentálhigiénés szakember ismeri azokat az eszközöket, amik segítségével támogatni tudja kliensét abban, hogy a saját erőforrásaira alapozva túllendüljön egy kritikus helyzeten, és megtalálja a megoldást az adott problémára. Segít visszatérni a "normális", egészséges lelkiállapotba. Nem foglalkozik betegségek kezelésével, nem állít fel diagnózis, nem gyógyít. A lelki egészség felől közelíti meg a hozzá fordulókat, ebből következően olyan egészséges embereknek nyújt segítséget, akik elakadtak valamilyen lelki folyamatban, amit nem tudnak egyedül kibogozni, megoldani.

Abban az esetben, ha a segítő beszélgetés során úgy érzi, véget ér a kompetenciája – mert mondjuk a kliens érzelmeiben "meghasadt", vagy más személyiség- vagy hangulatzavarra utaló jelet lát, tovább irányítja a megfelelő szakemberhez. A segítői folyamatban ő az első lépcsőfok.

Nincs két egyforma pszichológus, és nincs két egyforma mentálhigiénés szakember. Ahogyan nincs két egyforma kliens, sem két egyforma probléma. A segítő beszélgetéseken a pszichológus és a mentálhigiénés szakember is a saját egyedi személyiségével van jelen, s a személyes vonásokon túl a beszélgetésekbe beleviszik a saját speciális szaktudásukat, képzettségüket, kompetenciáikat, tapasztalataikat.

Pszichoterápiát klinikai szakpszichológus végezhet, diagnózis állít fel, gyógyszert ugyan nem írhat fel, de gyógyít. Gyógyszer felírására pszichoterapeuta jogosult, akinek munkája pszichés és pszichoszomatikus zavarok esetére terjed ki.

Milyen témákban tudlak támogatni, mint mentálhigiénés segítő?

• Magánéleti, munkahelyi nehézség
• Döntéshelyzet, döntési nehézségek
• Konfliktuskezelés, hatékony kommunikáció
• Életkori krízis​ek
• Életközépi válság
• Életvezetési gondok
• Stresszkezelés
• Veszteség (pl.: gyász, szakítás, munkahely elvesztése)
• Önbizalomhiány, bizonytalanság
• Magány
• Változások kezelése
• Álláskeresés, pályamódosítás
• Kiégés jeleinek megjelenésekor
• Szorongás
• Lehangoltság
• Konfliktusok magánéletben, családon belül, munkahelyen
• Elakadások
• Kilátástalanság
• Krízisintervenció
• Lelki traumák
• Elveszettség érzése
• Én-hatékonyság fejlesztése
• Énkép fejlesztése
• Önbecsülés fejlesztése
• Önismeret fejlesztése
• Párkapcsolati elakadás
• Sérült családi kapcsolatok

MENTÁLHIGIÉNÉS SEGÍTŐ BESZÉLGETÉSEK KERETEI

Az ülések előzetesen egyeztetett időpontban személyesen vagy szükség esetén online zajlanak, lehetőleg heti rendszerességgel. Egy beszélgetés időtartama 50 perc. Az ülések száma függ a hozott témától és az egyéni szükségletektől. Az első találkozás és beszélgetés végén, a kliens és a segítő közösen meghatározza, hogy hány ülésből áll majd a beszélgetés-sorozat. Előfordulhat, hogy pár ülés elengedő, előfordulhat, hogy akár hónapokig, egy évig kíséri a segítő a klienst.

Helyszín: 1165, Budapest, illetve online